Mikroszkópos alapszerkezet
Teljesen szilícium-dioxidból (SiO₂) áll. Alapvető szerkezeti egysége a szilícium-oxigén tetraéder [SiO4]; ezek a tetraéderek kizárólag oxigénatomokon keresztül kapcsolódnak össze csúcsaikban, így háromdimenziós, rendezetlen hálózatot alkotnak, anélkül, hogy élek vagy lapok osztoznának.
A strukturális zavar jellemzői
Az anyag rövid távú rendet, de hosszú távú rendezetlenséget mutat. A Si-O-Si kötési szög széles határok között változik 120 fok és 180 fok között (átlagosan körülbelül 145 fok), és ez a kötési szög változékonysága a szerkezeti rendellenességek elsődleges forrása; eközben a Si-O kötéshosszak és az OO távolságok hasonlóak a kristályos szilícium-dioxidban találhatóakhoz.
Makroszkópos szerkezeti tulajdonságok
Ez a rendkívül magas kötési energiával jellemezhető szoros Si-O kötések hálózata nagyon alacsony hőtágulási együtthatóval, kiváló magas hőmérsékleti ellenállással és kiemelkedő spektrumáteresztő képességgel ruházza fel a kvarcüveg csöveket. Ezenkívül a szerkezet homogén, és hiányzik a kristályok szimmetrikus sorrendje, ami tipikus amorf anyagok közé sorolja.
